"Soha többé nem engedem meg magamnak, hogy annyira szeressek valakit, hogy elvesztése fájjon."
"Soha többé nem engedem meg magamnak, hogy annyira szeressek valakit, hogy elvesztése fájjon."

Tiltott szerelem, testi vágy, bűnös együttlét.

Mese felnőtteknek, felnőttekről…


A történet egy fiúról és egy lányról szól.
Egy társkereső oldalon ismerkedtek meg. Leveleztek, beszélgettek és közben megszerették egymást.

Napok, hetek, hónapok múltak el, de nem találkozhattak személyesen, miközben szívük, lelkük vágyott a másikra. Nem találkozhattak, mert a lány nem volt szabad…


Egyszer csak bűnős gondolatuk támadt…

Egy bűnős, titkos találkozót beszéltek meg egy búvóhelyen.
Várták, vágyták már az alkalmat, hogy láthassák szívük választottját, hogy megismerjék azt, akiért hónapok óta dobog a szívük, akire gondolnak mindent elsöprő szerelemmel, aki után epedeznek testestül, lelkestül…

Elérkezett a nagy nap, remegő testtel és szívvel álltak egymással szemben egy kis lakban, távol a világtól.
Álltak, néztek egymás szemébe, és mosolyogtak… Nehezen jöttek a szavak, a fiú megfogta a lány kezeit, ezzel is csillapítva a kínos, de meghitt csendet. A lány magához húzta a fiút, és szorosan átölelte, feje a fiú vállán talált megnyugvást.

A srác is így tett. Feje a lány vállán, arcát takarta a lány illatos haja, és simogatni kezdte a tarkóját.
Mindkettőjüknek majdhogynem kiugrott a szíve az izgatottságtól, a hónapok óta elfojtott érzelmek, vágyak most beteljesültek…

A fiú felemelte a lány fejét a válláról, szemébe nézett, és azt mondta neki: szeretlek…

Ez volt az első alkalom, amikor személyesen kimondhatta. A lány viszonozta, és közeledett a srác ajkaihoz, aki behunyta szemeit, úgy várva a mámorító csókot…

Ízlelgették egymás ajkait, finoman puszilgatva, harapdálva, míg nem ajkaik megnyíltak, és nyelvük találkoztak, és eltűntek egymás szájában.


Miközben csókolóztak, apró mozdulatokkal simogatták egymást. Remegett a testük, remegett a szívük, elgyengültek, alig bírtak állva maradni.
A fiú az ágyhoz vezette szerelmét, leültette, és hozzá simult. Tovább kóstolgatták egymást csókjaikkal, de immár hevesebben is érintették a másik testét.

Meleg volt, izzott a levegő, a lány levetette a felsőjét, csak a melltartó maradt rajta.
A fiú, apró csókokkal hűtötte a lány testét. A vállait, a hasát, és végül a melleit, melltartón keresztül. Aztán félre tolva a ruhaneműt, ajkai immár a meztelen kebleit célozta meg.

A lány halk sóhajokkal válaszolt, és kezeivel a fiú fejét a mellére húzta.
Ez után a lány felült, és megszabadította őt felső ruházatától, majd nadrágjától is, és ő is levette a sajátját.
Már csak egy ruhanemű volt rajtuk… Simogatták egymást testét, mosolyogtak a másikra, és epedezve várták, hogy újra csókolhassák a másikat.

Miközben immár vadul csókolóztak, a fiú a lány bugyiját simogatta, a lány pedig a fiú alsónadrágját.
Mindketten megremegtek, testük reszketett a vágytól.
A srác elhagyta a lány száját, és csókjaival haladt egyre lejjebb, felhúzta kedvese combjait, és simogatta…
Ajkai a combjait érintette, puszilgatta és haladt tovább, a bugyija felé.


Kedvese ekkora már nagyon remegett, testét ide-oda dobálta, csupán annyira ereje volt még, hogy magára húzza a fiút, letépve róla és magáról is az utolsó ruhadarabot…
Megfogta a fiú fenekét, és húzta magához közel, mindaddig , amíg végre egymásba olvadtak.
Mindketten alélva mozogtak, csókolóztak, simogatták, szorongatták egymást, amíg csak meg nem érkeztek a gyönyörig…

Minden, ami hónapok óta felgyülemlett, az érzés, a vágy, beteljesülhetetlen szerelem, ott és akkor értelmet nyert, örömet és boldogságot!
Egymás mellett pihegtek, mosolyogtak, majd egymáshoz bújtak, átölelve, szerelemben.

Aztán felöltöztek, átkarolták egymást és zokogtak…

Mert mindketten tudták jól, ez volt az első, és az utolsó alkalom, hogy találkozhattak…

Csupán kölcsönkapott szerelem volt ez…

Aztán a lány elengedte a fiú kezeit, kinyitotta az ajtót, és kisétált, hátra sem nézve tűnt el a messzibe.

És ekkor szólalt meg az ébresztőóra…

A fiú riadtan, bambán ült fel az ágyából, azt sem tudta reggel, vagy este van… És ekkor döbbent rá, hogy álom volt, csupán álmodta az egészet…

Fejét a tenyerébe hajtotta, és így ült hosszú percekig. Miután magához tért, megívott egy kávét, elszívott egy cigarettát, aztán megírta kedvesének az álmát. Rövid szünetet tartva, így fejezte be levelét:

Drágám! Fejezzük be ezt a plátói kapcsolatot, – szerelmet! Búcsúzzunk el békében és a szívünkben szép emlékekkel. Te tisztességes és hűséges maradtál, és nekem sem kellett megszegnem elveimet, magamnak tett ígéretemet. De ne feledd kérésemet: ha úgy hozza a sors, és egymagad maradsz, és szabad leszel, keress meg…

Válaszul a lány köszönetet mondott mindenért, és ezzel zárta sorait: szeretlek, és megfoglak keresni…

A mesének vége és álmodom tovább…

Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük