Aki tudja, mi történt velem a közelmúltban, megrökönyödhet aktuális írásom témaválasztásán…De az ok-okozati összefüggés miatt szükségszerű volt.

… a fiaskó …

Nos, miután túltettem magamat az orosz csajon, a kudarcon, folytattam eszeveszett keresgélésemet.

Oly annyira komolyan vettem a társkeresést, hogy regisztráltam egy harmadik oldalra is. Tettem ezt azért is, mert ez valóban ingyenes funkciókat kínál, tulajdonképpen teljes szabadságot ad a tagoknak. Nekem meg azért külön szimpatikus volt, mert lehetőséget adott napló írásának. Azaz olyan volt, mint ha blogoznék ott is. Ez az oldal a Első Találkozás.

Mindemellett nyomattam a másik kettőt is. Szorgosan lájkolgattam, próbáltam illedelmesen felvenni a kapcsolatot, kezdeményezni, udvariasan beszélgetni, eredménytelenül.

Kezdetekkor, a keresést életkor alapján 40-45 év között állítottam be. Egyszer csak jött egy rendszerüzenet mind a Badoo-n, mind a Csajok és Pasik-on:

” Egyelőre nincs több találat, keress fiatalabb/idősebb felhasználókra is. “

Hát jó, követtem a tippet. Szélesítettem az életkoron, de újra és újra jöttek az üzenetek… Aztán már elszállt az agyam, és beállítottam a keresést 20-55 éves korig! Miután ezt az igencsak tág, abnormálisnak nevezhető keresést is kilőttem, feladtam… Számításom szerint az elmúlt kettő és fél év alatt kb 30 000 nőre adtam like-ot, szívet…de lehet, hogy volt az több is…

Én már úgy értékeltem ezt a sikertelenséget, hogy egy lúzer vagyok, aki már a kutyának sem kell.

Persze, azért nem volt ám ilyen tragikus a helyzet! Mert voltak azért akik vissza-tetszékeltek. Angolok, franciák, németek, amerikaiak, ausztrálok, és már a bánat sem tudja mely országból valók. A legdurvább egy japán arcú, de romániai lakhelyet feltüntetett csaj volt… Kérte, adjam meg az email címem, és küld képeket, és bővebb infót magáról. Már fogtam is a fejem, ki ez már megint…de azért megadtam, lássuk a csodát! Ezt írta:

” Jó napot barátom, hogy vagy ma? Köszönöm, hogy elküldted az e-mail címed, és örülök, hogy írtam neked, abban a reményben, hogy létre tudunk hozni egy őszinte és megértő kapcsolatot. Janny vagyok, sanghaji, kínai származású vagyok. “

És küldött 3 képet “magáról”, ide most csak egyet teszek fel:

Aha, ez igen, mondom magamban… és ahogy azt kell: jobb egér gomb klikk, kép keresés ezzel: google… Találat: Han Ye-seul, amerikai származású dél-koreai színésznő.

Írom vissza neki: te figyelj már! Miért küldted el nekem Han Ye-seul képeit?

Aztán már válasz nem érkezett, ez volt az eddigi legrövidebb románcom külföldivel!

Persze azért elnyertem tetszésüket honi hölgyeknek is, de amint megláttam őket, egom a béka segge alá süllyedt. Tény, hogy rajtam is látszik a idő vasfoga, a nyughatatlan évtizedek , na de azért álljon meg már a menet! Azért van nekem egészséges önkritikám…

Megtaláltak és írtak is. Kb ennyit: Szia!

El nem tudtam képzelni nagy hirtelen, hogy ezek meg mit akarnak tőlem, egy fél évszázados pasitól. Aztán válaszoltam nekik: Szia! – és vártam mi fog ebből kisülni. Egy mondatos, semmit mondó eszmecserék… Tovább bazerálta a csőrömet, vajon kik lehetnek ezek a fiatal, jó csajok? Hát nem voltam rest, és utána néztem egy szexpartnert “kereső” oldalon, a szegedi lányok között. És minő csoda, az egyik csajt meg is találtam! Beszélgettünk tovább, ha az egy-két szavas dumcsit annak lehet nevezni, de mivel még kezdő lehet még a szakmában, nem tért rá a lényegre. 🙂

Nem úgy, mint egy másik csaj! Egy fiatal, szexi roma lány Kecskemétről.

Na, mondom magamba, őt már kiugrasztom a bokorból! Ő is csak a szokásos “sziát” toltam rá. Egy napig vártam és vissza -sziáztam, és egy csodálkozó smile-t toltam rá.

• Kérdezi: min csodálkozol?
• Válaszolom: rajtad, igen jó kis csaj vagy!
• Erre ő: és mit szeretnél?
• Én: ahogy elnézem a fotóidat, téged…
• Ő: és mit lennék hajlandó tenni érte?
• Én: mit tegyek?
• Ő: albérlet gondom van, napokban kellene fizetnem 30 ezret. Tudnál ebben segíteni?
• Én: nem, nem tudnék! Szia!

Aztán eltűnt… én meg mosolyogtam…

Ezek az esetek nem húztak fel, nem is fogtam fel fiaskónak. A húszon évesektől nem is vártam mást, minthogy csücsörítő, csókot küldő szájjal, manökeneket megszégyenítő kicsavart testtartással kínáltatják magukat. Kamuváriak! Mert ugyan ki hinné el, hogy egy ennyi jó csaj facér, nincs pasija, és teljesen mindegy neki, hogy hány évessel akar összejönni.

Ezeknek a csitriknek a társkereső oldalakon való fennlétük már ugyanolyan trendi, mintha csak a instán lennének. Tesztelik magukat, melyik képük hány szívecskét kap. A fél seggük kint van, a cickók mesterségesen kihegyezve, van aki nyíltan bevállalja, hogy csak ágyszomszédi kapcsolatot keres. A többi meg semmit nem akar, csak egy kis önbizalmat, elismerést, rövidke sikert az idióta, aberrált férfiaktól…

Stratégiát váltottam! Már nem csak lájkolgattam, hanem rá is írtam a nekem tetsző csajoknak, nőknek.

December volt, karácsony tájéka, és megfogadtam: elég a töketlenkedésből! Minden erőmmel, figyelmemmel azon leszek, hogy végre találjak valakit! Hogy ne legyek már egyedül, hogy ne legyek már oly magányos, szeretetlen… Hisz annyi jó van bennem, amit megoszthatnék mással… És én is elfogadnék már egy kis törődést, egy kis babusgatást, csillogó szempárt, amiből azt olvasom ki: szeretlek…

Akartam, vágyakoztam arra, hogy a sors végre elhozzon nekem valakit …

Én reménykedtem abban, hogy korosztályomban megtalálom a tiszta szívű, felnőtt gondolkodású nőt…

Hogy megtaláltam, vagy nem, a második részben kiderül. És azt is megfogod tudni, hogy mi a véleményem a korombeliekről…

Köszönöm hogy végig olvastál!