"Soha többé nem engedem meg magamnak, hogy annyira szeressek valakit, hogy elvesztése fájjon."
"Soha többé nem engedem meg magamnak, hogy annyira szeressek valakit, hogy elvesztése fájjon."

Amit kaptam az elmúlt 4 hónapban.

Végre ihletet kaptam gondolataim leírásához…

1985.Prága- 17 évesen

Még ilyen sem esett meg, hogy előbb írtam a facebook oldalamra magánjellegű bejegyzést, mint ide, csakis valamely szolgáltatásommal kapcsolatosat. És most leszek olyan vagány, hogy ama szöveg egy részét be is másolom, így spórolva-megúszva jó pár percet! 😀

Bevallom, hiányzik az írás, és szégyellem, hogy elhanyagolom a szolgáltatásaim marketingje miatt! De a fenébe is, most már szeretnék valamennyi sikerélményt anyagilag is, hogy lássam, nem volt értelmetlen az elmúlt 4 hónap tanulási időszaka! Emiatt nem dolgoztam sehol, mert teljes erőbedobással a jövőre koncentráltam!

Akik a blog követői közül barátaim, ismerőseim, azoknak nem kell ecsetelnem, hogy egy hónap híján egy éve, mi történt a magánéletemben…
Neked, tisztelt “ismeretlen” , most nem is fogom elmagyarázni…mert nem akarom a felidézésével szétszaggatni a nehezen összeforrt sebeket, amelyekből ( csak négyszemközt mondva), olykor még mindig szivárog a vér. De olyankor adok magamnak egy pofont, inkább mint az élet adjon egy újabbat…és összeszorított ajkakkal, nagy lélegzetet véve, állok fel újra, mint a Főnix madár…
Nagyon sok jó ember állt mellém, ismerősök, ismeretlenek, nélkülük nehezebb és hosszabb lett volna a reinkarnációm…
Tudtam, valamit nagyon meg kell változtatnom az életvitelemen, ha már magamban, – magamat nem tudom, akkor legalább a körülményekhez igazodva változzak én is, szívem szerint jobb irányba!
Idén január 27.-én tettem közre első blog-bejegyzésemet, ami aztán később- és mostanra is a bemutatkozó oldallá váltott át… Anno a honlap még mint blog funkcionált… nem írtam új bemutatkozó oldalt, szöveggel, mert nekem sem árt észbe tartanom, honnan indultam el! Abben az írásban részben arra is kitérek, miért is kezdtem el írni.
Kérlek olvasd el, ha még nem tetted!
Most, itt csak annyit szeretnék ebből kiemelni, hogy többek között az- az volt akkor is- a szándékom, hogy valamelyest viszonozni tudjam mind azt a jót, amit én kaptam másoktól… Az élet fintora, hogy nem feltétlenül azok kapnak – kapnak majd viszonzást, akik adtak, hanem adott esetben teljesen ismeretlen emberek. De ezzel szerintem semmi baj nincs, a lényeg, hogy felkínáljak valamit, ami másnak jó, ami esetleg örömet szerez, ha még csak rövid ideig is, de legyen az öröm, és mosoly!

A csere-program-kampány céljairól már olvashattál, nem akarom elismételni… Valljuk be, nem ebből fogom eltartani magamat, remélem el is hiszed nekem, hogy baromira nem is ez a célom ezzel az akcióval! Hát akkor mégis micsoda???

Januárban még csak szónokoltam, most valóra is váltanám ígéretemet, hogy szeretnék valami jót is tenni újra, másokkal! Aztán hogy ki érdemli meg, és ki nem, ki hogy van rászorulva, vagy sem, és hogy emiatt a hátam mögött miként vélekednek rólam, akik nem kedvelnek, vagy mögöttes szándékot sejtenek, esetleg legyintenek rá-rám, az engem nem érdekel, én csak teszem a dolgom, amit én jónak látok, és jónak vélek másokkal szemben!

Van egy- két Titok az élet rendjében…ha jót cselekszel, ha tiszta szívvel fordulsz a másik felé, akkor a vonzás törvénye szerint ugyanazt kapod vissza…

Ja, már “alig” várom, hogy ki-melyik-”konkurens” tojás-bizniszező fog rám jönni, féltve az üzletét, hogy én úgymond ingyen adom, vagy adott esetben, ha vásárol mellé még 5 tojást, akkor a 10-et 150 Ft-ért… Én pont az ilyen emberek elől menekültem el többek között a VÁROSBÓL! Többek között, miattuk…de nem ők voltak ennek a lépésemnek az ok-okozati szereplői…

Annyi sok jót kaptam a mostani otthonommal kapcsolatos újdonságoktól,amelyeket most szeretnék megosztani veled.

Egy tágasabb, komfortosabb otthont, amiben télen sem kellett fagyoskodnom, nagyobb fürdőszobát. Egy normális konyhát, amit annak is lehet használni, amire tervezték! Nagy udvart gyümölcs- és fűzfákkal, csodás fenyőfákkal és tujákkal, melléképületeket, amelyekben immár állatokat is tarthatok, és egy régi vágyam is teljesült: garázsban pihenhet az autóm… 😉

Mit szereztem még? Tudást, tapasztalatot…

Sok mindent megtanultam az internet és a web-marketing világában. Ezeket most nem részletezem, írtam már erről a témáról korábban, nem is egyszer…ezt most hagyjuk! 🙂

Rávettem magam, és megtanultam főzni! És ezzel nem csupán magammal tettem jót, hanem gyermekeimnek is. Nem pizzával és hambival etetem őket, hanem friss, egészséges és tápláló kajcsival.

Főzőshow-m 2. része

Adtam, de kaptam is, jó ízű falatozások látványát, mosolyt, repetára váró üres tányérokat, és dicséretet,köszönetet…

Azzal, hogy belevágtam a baromfitartásba, nagyobb lett a kötelességtudatom, amely az állatokkal szemben megvolt azért eddig is, hiszen van 6 cicám is.

Mielőtt eldöntöttem, hogy lesznek pipik, sokat olvastam róluk a neten, blogokat, fórumokat, és gyűjtöttem az infókat. Feltűnt, hogy jó páran írták, hogy mennyire jó, és szórakoztató tyúkokat tartani… Hát, ezt nem igazán értettem…aztán hamar megértettem, hogy miért írták ezt. 🙂

El nem tudtam volna képzelni, hogy milyen szoros kapcsolatot lehet velük is kialakítani, és válhatnak a mindennapjaim részévé! Tuti, hogy valami tyúk-anyónak képzelhetnek engem! Követnek, jönnek, kísérnek mindenhová. Beszélnek, karattyolnak, mondják a magukét egész nap, én meg beszélek vissza hozzájuk, ők meg fejüket rám fordítva sasolnak, figyelnek! Én meg vagyok annyira állatszerető, hogy őket is simogatom, karomba veszem, vagy éppen csak nézegetem őket hosszú-hosszú percekig, és próbálom megfejteni az ő kis életüket, szokásaikat. Kettő sajnos már az égben kergeti egymást, vagy éppen kapirgál az égi mezőkön… Láttam rajtuk, hogy valami nem stimmel, akkor azonnal karanténba helyeztem, magamhoz öleltem, és biztattam,hogy gyógyuljon meg, ne hagyjon el… De sajnos a természet másként döntött…

Aztán később egy harmadiknál is észrevettem valami rendellenséget….De ezt most nem írom le, hanem belinkelem az eme pipivel történteket, amelyet a fészen osztottam meg… Érdemes megnézned, elolvasnod, ha eddig nem tetted meg… 😉

Lényeg az, hogy ezektől a kis gyagyásoktól is rengeteg örömet kapok! Sokszor megnevetettnek a viselkedésükkel, és azzal is, hogy totálisan kihasználják az engedékenységemet, hogy elkényeztettem őket!

És kaptam sok ismeretlent, érdeklődőt, követőt a fész-oldalamon, aminek nagyon örülök! Persze nem a lájk-vadászat miatt fontos ez nekem, hanem mert jól esik az, hogy amit csinálok, az pozitív szemekre-és fülekre talál!

Nekem ez fura, szokatlan, mert itt a blogon nem tudom lemérni, kik olvasnak, és hogy azoknak mennyire tetszik az, amit írok, amit megmutatok magamból, egyáltalán a tartalom mennyire jön be nekik… A fészen viszont “nevesíthető” minden, név-, arc, hangulatjelek. Szóval fura, de annál jobb eső érzés! Én ezen a helyen is megköszönöm nekik, és persze Neked is, hogy olvasol, hogy idáig elolvastál! 🙂

Fáradok, ezért lassan el is köszönök! Kezdem érteni, miért is alkalmaznak vállalkozások külön marketingest az üzletükhöz! 🙂 Nagyon elvagyok maradva itt is, más honlapokon is, sok mindennel, amivel pedig kellene foglalkoznom… Sok mindent kaptam, kapok, de több időt nem! 🙂

Szándékom szerint a következő írásom az lesz, hogy mit veszítettem az elmúlt 4 hónapban…

Lécci látogass vissza, illetve figyeld előtte valamely fészes oldalamat, amelyen keresztül ennek tényéről értesítést teszek ki. Ja, mert itt továbbra sincs lehetőséged hírlevél feliratkozásra… :p Ne kérdezd miért, nincs!!! 😀

Minden jót kívánok addig is, ciao! 😉

Megjegyzés hozzáfűzése

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük